A Madalin Voicu szociáldemokrata és Nicoale Paun, a roma kisebbség képviselője által előterjesztett törvénytervezet értelmében amnesztiában részesülnének Romániában azok, akik legfeljebb hatéves szabadságvesztéssel büntethető bűnöket követtek el, illetve közkegyelemben azok az elítéltek, akiket legfeljebb hétéves szabadságvesztéssel büntethető bűnökért ítélt el a bíróság.
A román jogban az amnesztia a bűntett végleges "elfeledését" jelenti, vagyis törlik az illető büntetőjogi felelősségét, bármely szakaszban tartana az igazságszolgáltatási eljárás, illetve törlik a priuszt. A kegyelemnél a büntetett előélet megmarad: ez az intézkedés csak a büntetésre vonatkozik, amelyet vagy eltörölnek, vagy enyhítenek.
A szociáldemokraták által támogatott jogszabályt a kormányban részt vevő Nemzeti Liberális Párt (PNL) ellenezte. Crin Antonescu liberális pártelnök bejelentette, a PNL kivonul a teremből, ha a törvényt titkos szavazással próbálják elfogadtatni.
A jobbközép ellenzék szerint a szociáldemokraták azért akarják elfogadni a jogszabályt, hogy korrupcióért elítélt politikusai - többek között Adrian Nastase volt miniszterelnök - amnesztiában részesüljenek.
A végszavazás előtt Traian Basescu államfő levélben kérte fel a parlamentet, hogy ne akadályozza az igazságszolgáltatást, és tegye lehetővé annak független működését. Szerinte ugyanis az amnesztiatörvény elfogadása hiteltelenítené a korrupció elleni harcot és megingatná az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.
Az elnök szerint az amnesztiatörvény, valamint a törvényhozóknak előjogokat biztosító jogszabályok miatt Románia nem számíthat kedvező igazságügyi országjelentésre az Európai Bizottság részéről. Az Európai Bizottság az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus keretében követi figyelemmel a román igazságszolgáltatás reformját, amelyről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé. Több tagország egy pozitív országjelentéstől tette függővé, hogy támogassa Románia felvételét a schengeni övezetbe.